Nem tudom, hogy ti miként terveztek, ha 2 nap szabadságra mentek, de én a reggeli ébredés után, már számtalan alkalommal dobtam a terveimet.
Most is a napokban 2 nap szabin voltam. Amikor reggel felkeltem, újragondoltam a feladataimat.
Miért ne lehetne a szabadság, az szabadság?
Az elvégzendő feladatokra ott vannak a hétvégék. A szabadság az legyen szabadság!
Felnőttként is megérdemlünk egy kétnapos igazi szünetet! Azt akartam érezni reggel, hogy gyermek vagyok és nyári szünet van.
Ez csak egy kapcsoló volt a fejben és már ott is voltam a dunaparti sétányon gondolatban, amikor hajnalban mentem a nyári napközibe lakáskulccsal a nyakamban.
Hallottam a platánfák ágain a galambok turbékolását, éreztem a hideg szellőt, ami a rövidnadrágom alatt a libabőrt okozta és éreztem a felkelő nap melegítő erejét is. Láttam a fákon átszűrődő fényeket.
Elragadott az érzés, hogy nemsokára ott vagyok a napköziben, ahol a barátaimmal találkozhatok. Látom a korzón az egypontos perspektívát, ahová tartok.
Emlékszem, hogy limót vettem a szigeti ABC-ben 2 db-ot 1 Ft-ért, ami a reggeli helyett rendbe rakta a cukorháztartásomat. Szinte érzem az ízét, ahogy a számba szórtam.
Eszembe jutnak az ABC-ben kapható orosz lemezjátékok. A holdjárónál perceket töltöttem.
Velem van az érzés, amikor a napköziben játszottunk az autóskártyával.
Ezektől a felevenített emlékektől, meggondoltam magam és úgy döntöttem, hogy a következő 2 napot úgy töltöm el, ahogyan a kedvem tartja.
Szeretek főzni és fotózni!
A minap kaptam egy ötletet, hogy mit kellene elkészítenem.
Paprikakrémleves volt, amit ajánlottak, hogy próbáljam ki.
Ezt szeretném veletek megosztani werkfotóval együtt!
