Pelmenyi

Lengyelországi nyaralásom alkalmával ismerkedtem meg a pierogi étellel. 

Varsóba érkezve, miután megtaláltuk az apartmant és a bérelt autónak is – úgy három utcányira – egy szabad parkolóhelyet, megkívántam egy sört.

Nem messze megláttam egy vendéglátóhelyet, ami éppen nyitott. A kerthelyiséget készítették elő a vendégek fogadásához.

Beléptem a sörözőbe, majd a pulthoz mentem. Két fiatal srác fogadott első vendégként. Felpillantásukból felismertem a helyzetet, hogy még nem álltak készen a kiszolgálásra.

Az egyikük tésztából kézzel formázott batyukat, amelyekbe talán hagymás tört burgonyát töltött. A háta mögött egy 20 literes fazékban forrt a víz.

Mindkét keze lisztes volt, ezért nem akartam őt kérdezni, hogy van-e kiszolgálás.

A másik srác a raktárból pakolta a pultra a söröket. Megkérdeztem tőle angolul, hogy kaphatnék-e kettő hideg sört.

Amint kimondtam, megfagyott a levegő a sörözőben.

Azonnal lereagáltam, hogy olyan helyen vagyok, ahol ritkán járnak külföldiek.

Tudtam, hogy a lengyeleknél nagyon jó az angol oktatás és a kiejtésük is nagyon jó, ezért próbáltam oldani a fagyos hangulatot. Megkérdeztem, hogy milyen ételt készít a srác.

Ebben a pillanatban belépett egy őszülő úr is a sörözőbe, aki hallotta a kérdésemet.

Meg sem várta a srác válaszát, óriási büszkeséggel elkezdte nekem magyarázni angolul, hogy a lengyelek egyik kedvenc ételét készíti, amit úgy hívnak, hogy pierogi.

Az ősz hajú úr törzsvendég volt a sörözőben. Azt mondta, hogy ő minden nap ide jön ebédelni, mert itt frissen kapja a kedvenc ételét, a pierogit.

Egy kissé furcsálltam, hogy minden nap ugyanazt az ételt eszi ebédre, ezért feltettem a kérdést neki, hogy nem unalmas minden nap ugyanazt enni?

Azt a választ kaptam, hogy ez az egyetlen hely Varsóban, ahol naponta más és más tölteléket tesznek a tésztába.

Természetesen feltettem neki a kérdést, hogy mégis, milyen töltelékek vannak benne.

Azt válaszolta, hogy többnyire húsmentes töltelékekkel készítik, viszont vannak olyan éttermek, ahol szibériai módra csinálják hússal, de annak a neve pelmenyi. Mindeközben megfogtam a két sört a kezembe és kimentem a kerthelyiségbe. A párom kérdezte, hogy miért voltam bent ilyen sokáig.

Elmeséltem neki a sztorit, ami a pultnál történt. 

Mondta, hogy ismeri az ételt és megerősítette, hogy a pierogi többnyire zöldséggel van töltve.

Ekkor kilépett az őszülő úr és én kihasználtam az alkalmat, hogy megkérdezzem tőle, hogyan lehet vásárolni a parkoló automatából 4 napos jegyet.

Oktatást kaptam a fura betűkből, és sikeresen vásároltam magunknak  parkolóhelyet.

Megkérdeztem, hogy meghívhatom-e egy sörre a segítségéért cserébe.

Nem szidtam a felmenőit, viszont ő úgy érezte, hogy én ezt tettem a meghívásommal.

Az történt, hogy 6 perces ismeretség után gazdagabbak lettünk egy kör itallal.

Mivel tüzesen sütött le ránk a nyári nap sugara, a két sör egy kissé megártott nekem.

Az apartman tulajdonosa hívott, hogy már 30 perce várakozik ránk.

Két sör mellett repül az idő!

A következő fotóm témájának a pelmenyit választottam, mivel a hús közelebb áll hozzám, mint a zöldség..

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Google kép

Hozzászólhat a Google felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s