A kép, aminek története van..

Annál az oknál fogva, hogy nyaraláskor ne csak külföldre utazzunk, eldöntöttük, hogy idén Nyugat-Magyarországon állunk meg több helyen és meglátogatjuk a kiszemelt városok nevezetességeit.

Sárvár és Kőszeg volt az úticél, ahol megszálltunk.

Már évek óta, úgy gondolkodunk a szálláshelyekről, hogy a panziókat részesítjük előnybe a szállodákkal szemben.

A panziók szobái, szinte ugyanolyan felszereltségűek, mint a szállodák szobái.

Lehet, hogy csak én vagyok ezzel a véleménnyel, de én úgy gondolom, hogy egy családi vállalkozásként üzemeltetett panziók tulajdonosainak az az érdekük, hogy a vendég a megelégedettség miatt visszajáró vendég legyen, illetve ajánlja a lehetőséget az ismerőseinek.

Ezzel a berögződött felismeréssel indultunk útra.

Minden Magyarországi utazásunkat, úgy kezdjük, hogy 2 éjszakára megszálunk Agárdon a Simon Panzióban. Azért választottuk ezt a helyet, mert valóban olyan hely, ahol pihenni lehet. Miért is írom, hogy pihenni? Egyszerű az oka, mert úgy indulunk útunkra, hogy munka után egyből belevetjük magunkat a szabadságba.

A Simon panzióval úgy ismerkedtünk meg, hogy egy szilveszteri bál alkalmával nyertünk a tombolán és a nyereményünk 2 éjszaka eltöltése volt a panzióban, továbbá belépő az agárdi termál fürdőbe.

Bennünket megnyertek állandó vendégeknek!

Visszatérve a poszt eredeti tartalmára, az utolsó állomásunk Kőszeg Portré Panzió volt. Nos, ez a panzió és az étterme is olyan, hogy visszavágyik a vendég.

A profizmus jellemzi a működtetőket.

Kőszeg csodálatos város! Miután bejártuk a helyi nevezetességek nagy részét, az utolsó napra egy bakancslistás helyet tűztünk ki célul.

Ausztria Medve-szurdok meghódítása volt az egyik a listámon.

Kőszegtől közel 200km-re található.

Előzetes nagy túrára felkészülés nélkül vágtunk neki. Mondanom sem kell, hogy rettenetesen elfáradtunk a számunkra 6 órás túra alatt.

A táj viszont kárpótolta a fáradtságot.

Az okosórám szerint 4000 kilókalóriát égettem el a túra alatt.

Visszaérkezve Kőszegre a szemem kopogott az éhségtől és valami extra kalóriadús ételre vágytam.

Arra gondoltam, hogy kivégzek egy tárkonyos ragulevest bucistól.

Sajnos, az étterem, ahol az étlapon volt a vágyam, aznap éppen zárva volt.

Meg kellett elégedjek mással, viszont mikor haza jöttünk, magam készítettem el, hogy a nyaralásunkat úgy zárjam le, ahogyan azt elterveztem.

Fogadjátok szeretettel a következő fotómat!😀👏👌

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Google kép

Hozzászólhat a Google felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s